Csak a választás után dönt Balog Zoltán az egyetemek új vezetőiről
Négy magyarországi egyetemet is új rektor vezethet 2018 júliusától, Balog Zoltán oktatásért felelős miniszter viszont hónapok óta húzza az előterjesztésüket.
Méghozzá azért, mert még nem döntött.
A rektori kinevezés menete
A rektorokat az egyetemi tanárok közül, a szenátus döntése alapján, a miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök bízza meg, illetve menti fel. A nem állami egyetemek rektorainak kinevezésére és felmentésére vonatkozó javaslatot, a fenntartó javaslata alapján, szintén az oktatásért felelős miniszter terjeszti elő a köztársasági elnöknek.
Pedig a Pécsi Tudományegyetemen (PTE), a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME), és a Semmelweis Egyetemen már decemberben megtörtént az új rektorjelölt kiválasztása, csakhogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma még mindig nem erősítette meg ezeket a döntéseket.
Megkérdeztük az EMMI-t, miért nem bólintott rá a jelölésekre Balog Zoltán, illetve mikor teszi ezt meg. A minisztérium válaszában azt írta, várhatóan a megbízást megelőzően jelenik meg a rektori megbízásokról szóló határozat a Magyar Közlönyben. Mivel az általános gyakorlat szerint a döntéseket megszületésükkor teszik közé a Magyar Közlönyben, ezért újabb levelet küldtünk a minisztériumnak, hogy tisztázzuk azt a kérdést: a négy említett egyetem esetében még nem döntöttek, vagy más oka van a késedelemnek. Erre az a válasz érkezett: a döntési eljárás még folyamatban van.
Kerestük a döntésre váró egyetemeket is, de a BME, és az SZTE sem válaszolt arra a kérdésünkre, tudják-e, eddig miért nem erősítették meg a kinevezéseket, ahogy arra sem reagáltak, hogy kaptak-e tájékoztatást arról, mikor történik ez meg. A Semmelweis Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem pedig a minisztériumhoz irányított minket, mondván a kérdések megválaszolásában csak a fenntartó minisztérium az illetékes.
Fotó: Sóki Tamás / MTI
Sikerült viszont elérnünk az orvosi kart vezető dékánt, Miseta Attilát, aki lassan négy hónapja, december közepén szerzett szavazattöbbséget a Pécsi Tudományegyetem rektorválasztó szenátusi ülésén. Lapunknak elmondta, hogy a megerősítés egyelőre várat magára,
azt viszont ő sem tudta, hogy ennek mi lehet az oka.
Ennél gyorsabban szokott ez menni
Megnéztük néhány példát a korábbi évekből, hogy lássuk mennyire általános gyakorlat az, hogy a jelölés és a döntés között körülbelül négy hónap telik el. A Magyar Narancs 2013-as Rektort választ a miniszter című cikkében egészen jól látható, mi az általános gyakorlat. A Debreceni Egyetem szenátusa akkor február 14-i ülésén rangsorolta a rektori pályázatokat, és kétharmados többséggel Paragh György pályázatát támogatta. Balog Zoltán áprilisban ennek ellenére Szilvássy Zoltánt javasolta rektornak.
Itt persze nem csak az érdekes, hogy a szenátus javaslata, és a miniszteri döntés között körülbelül két hónap telt el, hanem az is, hogy Balog szembe ment a szenátus akaratával.
Kecskeméten is hasonló volt a helyzet, itt Steklács János kapta a legtöbb szavazatot a március 21-i rektorválasztó szenátusi ülésen, Ailer Piroska pedig a második helyen végzett. Ehhez képest Balog Zoltán kinevezési felterjesztésében Ailer Piroskának szavazott bizalmat. Májusban. Vagyis itt is körülbelül két hónap alatt hozott döntést. De nézzünk egy kicsit közelebbi kinevezést. A Debreceni Egyetem legfőbb döntéshozó testülete 2017. február 23-ai ülésén Szilvássy Zoltánt javasolta a rektori székbe július 1-től 5 éves időszakra, 2022. április 30-ig. A döntést megküldték a minisztériumba, a tárca kezdeményezte a rektor kinevezését a köztársasági elnöknél, ez pedig meg is történt május közepén. Vagyis ebben az esetben a felterjesztés és a kinevezés között telt el három hónap.
Most viszont ott tartunk, hogy a rektorjelöltek már lassan négy hónapja várnak Balog Zoltán válaszára.
Kiemelt kép: Vajda János / MTI
